Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. február 27.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szerint tizenhárom román nagykövet visszahívása Románia tekintélyét csorbítja. Az RTDP ugyanis bejelentette, az előző kormány által kinevezett nagykövetek közül visszahív tizenhárom diplomatát. Közöttük szerepel Smaradna Enache (Finnország), Alexandru Herlea (Európai Unió), Ion Teleaga (Madrid), Mihai Zamfir (Lisszabon), Silvia Petrovici (Bangkok), Teodor Baconsky (Vatikán), és Petre Constantin (Tunézia). /Románia tekintélyét csorbítja a nagykövetek visszahívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2001. június 19.

Nemzetközi jellegű, Európa etnikai kisebbségeit érintő témákban rendezett konferenciának ad otthont Székelyudvarhely június 24. és július 7. között. A szervező Association for Community Colleges (ACC-Népfőiskolákért Egyesület) nemzetközi szervezet a kéthetes népfőiskolán ötven kelet- és nyugat-európai ifjúsági szervezet képviselőjét fogadja Grúziától Dániáig, Észtországtól Angliáig. Az előadássorozatra a Református Diákotthonban kerül sor. Az Erdélyi Népfőiskola 2001 elnevezésű előadássorozat egy európai szintű párbeszéd kialakulását hivatott segíteni. Témája: az EU-bővítést követő változások a közép-kelet-európai kisebbségek helyzetében. Az előadók között lesz Szabó Mátyás (Közép-Európai Egyetem, Budapest), dr. Salat Levente (Nyílt Társadalomért Intézmény, Kolozsvár), Eckstein-Kovács Péter, volt kisebbségügyi miniszter, Frunda György szenátor, az Európa Parlament képviselője, Smaranda Enache, Románia volt finn nagykövete, a Pro Európa Liga vezetője, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság részéről, Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal vezetője, John Petersen, az ACC vezetője (Dánia), Conchi Gallego - ACC (Madrid), dr. Grúber Károly a Magyar Külügyminisztérium részéről. /Neves vendégelőadókkal. Európai népfőiskola Székelyudvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

2001. augusztus 30.

Victor Babiuc liberális képviselő szerint az a dokumentum, amelyet Bruce Jackson NATO-szakértő készített, nem a régi kormányra, hanem a jelenlegire vonatkozik. Babiuc szerint a múltban Románia két nehéz megmérettetésen esett át: a NATO 1997-es madridi csúcstalálkozóján és 1999-ben a washingtoni kétoldalú csúcstalálkozón. "Akkoriban Románia a NATO-tagságra pályázók között az első helyen szerepelt" - jelentette ki a honatya. Victor Babiuc kiemelte azt is, hogy az ország hivatalosságai részéről az utóbbi időben elhangzott nacionalista megnyilvánulások ártanak a szomszédos államokkal, valamint a hazai kisebbségekkel való normális kapcsolattartásnak. Babiuc Nastase nemrégi úgynevezett magyar "föderalizációs törekvések" elleni kirohanására utalt, hangsúlyozva, hogy a szövetségi államformának semmi köze a szeparatizmushoz. /Babiuc: Nastaséékat bírálja a Jackson-dokumentum. A föderalizálás nem szeparatizmus - mondotta a liberális politikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2002. augusztus 7.

Bill Clinton a jövő évben Romániába látogathat. Az amerikai exállamfő erről a Mircea Geoana román külügyminiszterrel aug. 5-én, Washingtonban folytatott megbeszélés keretében beszélt. Bill Clinton 1997-ben, a madridi NATO-csúcs után, második államfői mandátuma idején látogatott először Romániába. /Romániába látogathat Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2002. október 17.

Okt. 16-án, Nyírő József halálának évfordulóján - 1953. október 16-án halt meg Madridban - koszorúzási ünnepséget tartottak Székelyudvarhelyen. Az író nevét viselő utcában található Nyírő-villánál Szász Jenő polgármester helyezett el koszorút. Nyírő 1936 - 1941 között lakott a Kós Károly által tervezett házban, amelynek falára 1993-ban helyeztek el emléktáblát. Szász Jenő elmondta, hogy jövőre, az író halálának 50. évfordulójára tervezik a Nyírő József Múzeum megnyitását. /Bágyi Bencze Jakab: Nyírő József-múzeum létesül. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

1997. július 3.

A román külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy továbbra is elsőrendű céljának tekinti a NATO-ba jutást, az első körben. Az államelnökség júl. 1-jén kiadott közleménye hasonlóan utal arra az igényre, hogy amennyiben három országot jelölnek meg Madridban a csatlakozásra, Romániát a második körben konkrétan nevezzék meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1997. július 8.

Megszületett a döntés júl. 8-án, hogy a NATO-csúcstalálkozóra, Madridba, az első körben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia kap meghívást, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Románia a második körben maradt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

1997. július 9.

Az amerikai elnök modellértékűnek minősítette Romániát a nézeteltérések kezelésében és rendezésében - jelentette ki Emil Constantinescu elnök júl. 9-én Madridban, a sajtóértekezletén. Egyetlen állam sem nyilatkozott negatívan Romániáról. Constantinescu két okra vezette vissza, hogy Románia nem került be a meghívottak körébe. Az egyik, hogy a három meghívott országban már hét éve folynak a gazdasági és politikai reformok, Romániában az igazi átalakulás csak hét hónapja kezdődött, a másik ok gazdasági, az infrastruktúra fejletlensége. /Románia megítélése kedvező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1997. július 9.

A román ellenzéki politikusok élesen támadták a kormányt, a szélsőséges pártvezetők pedig Magyarországot. Iliescu volt államfő pártja, az ellenzék főerejét képező párt nyilatkozatban szögezte le, hogy a román közvélemény szomorúsággal fogadta a madridi döntést. Ezért az igazságtalan döntésért a kormánykoalíció is felelős, mert túlzott várakozást keltett. - Gheoghe Funar szerint nagy a kockázata, hogy megismétlődik az 1940-es év szomorú története, egy Románia fölötti "új diktátummal". Szerinte "Erdélyben meglesz az ürügy ahhoz, hogy Magyarország a NATO segítségét kérje a térség nyugalmának és békéjének biztosításához." - nyilatkozta Funar a Rompresnek. /A román ellenzék rákapcsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1997. július 13.

Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1997. augusztus 20.

Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

1997. szeptember 6.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban elmondta az RMDSZ kormányzati tevékenységéről, hogy minden téren elindult egy pozitív folyamat, a kisebbségi kérdés szempontjából is. Az oktatási miniszterrel megbeszélt az oktatási törvénnyel kapcsolatos néhány kérdést. "Már szeptembertől át lehet állni a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásra." A "pozitív folyamat még törékeny", jegyezte meg. "Madrid után felerősödött a nacionalista hang, az ellenzéki pártok fölbátorodtak, éles magyarellenes kirohanásaik vannak, és ezt is kezelni kell." Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e az RMDSZ-en belüli táborokról, Markó Béla szerint ez már nem áll fenn. Az elmúlt években volt két tábor, de ez most megszűnt. Nem szakadt két táborra az RMDSZ. Markó Béla nem ért egyet Takács Csaba kijelentésével, miszerint a Katona Ádám-félék és a Funar-félék közé egyenlőségjelet lehet tenni. Az viszont igaz, hogy Katona Ádám magatartása egyértelműen obstrukciós volt. Markó Béla a kongresszustól az alapszabályzat módosítását várja, mert vannak működési zavarok az RMDSZ-ben. /Ráduly Andrea: "Zavarok vannak a működésben". Interjú Barkó Bélával. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. szeptember 18.

Funar a magyar lakosság áttelepítését javasolta, "érdemben erre sem érkezett válasz Csak érintőlegesen": Ciorbea miniszterelnök beszédében elítélte a soviniszta megnyilvánulásokat. Ez azonban szinte egyenértékű az elhallgatással, mert "ilyen súlyos esetben a magát demokratikusnak nevező kormánynak tényleges lépést kellene tennie." Amikor a zászlólopás történt, Göncz Árpád elnök úgy nyilatkozott, hogy ettől a román-magyar megbékélés folyamata töretlenül halad előre, "mintegy sejtetve, hogy odaát jelentéktelennek találják az ügyet" - állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. A kolozsvári Avram Iancu-ünnepségen magyarellenes beszédek hangzottak el. Úgy tűnik, hogy az érintett magyar és román fél minimalizálni próbálja az ügyet. Elképzelhető, hogy a magyar fél egyeztette álláspontját a román féllel. - Nem kerülheti el a figyelmet az a hangulatváltás, amely a kormánykoalícióban a madridi értekezlet után bekövetkezett. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben nem mer, vagy nem akar lépni. Feltehető a kérdés, miért nem intézkedik az ügyészség, a Kisebbségi Hivatal, amelynek ez hatáskörébe tartozik? /Szabó Piroska: Agyonhallgatni sem arany. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1997. szeptember 20.

Szept. 20-án és 21-én Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Emil Constantinescu államelnöknek és a koalíció felelős politikusainak határozottan fel kell lépniük az ellen a szélsőséges nacionalizmus ellen, amely Madrid óta eltelt időszakban a romániai közéletben és sajtóban az ellenzéknek köszönhetően felerősödött, fejtette ki beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki politikusok részéről fasisztoid megnyilvánulások is elhangzanak, nemcsak Funar polgármester szájából, azzal céllal, hogy megrontsák Magyarország és Románia viszonyát. Ezeket a törekvéseket egyes koalíciós politikusok is támogatják, például Dejeu belügyminiszter bizonyos állásfoglalásai vagy Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke, aki fellép saját pártja határozatai ellen. A kormányzatot az RMDSZ-szel kötött koalíciója miatt támadják. A koalíció működését a habozás, sok esetben az RMDSZ-szel kötött megállapodások ellenzése jellemzi. El kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek módosítása hónapok óta húzódik. - Markó Béla szorgalmazta a szekuritátés dossziék megnyitását. Az SZKT-n elvetették az Operatív Tanács politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SZKT-ülés között a szükséges döntéseket továbbra is a szövetségi elnöknek kell meghoznia. Vitát váltott ki a tiszteletbeli elnök hatáskörének kérdése is. "Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tiszteletbeli elnök politikai tevékenysége" - válaszolta Tőkés László püspök a Népszabadság kérdésére. Hozzátette: "folytatódik a követett periferizálásom." Szept. 21-én az SZKT az RMDSZ alapszabály-tervezetet vitatta meg. Az SZKT kifutott az időből, így az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két dokumentumot, az alapszabály módosítását csak részben, a programtervezetet viszont nem tudta megvitatni. Ezért Markó Béla javaslatára bizottságot hoznak létre a kongresszus elé kerülő dokumentumok szövegének véglegesítésére. - Az SZKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták viszont azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. Az SZKT-n Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője "Kongresszus előtti politikai erkölcsi válság az RMDSZ-ben" címen osztogatta sokszorosított röpiratát, illetve az SZTK kolozsvári ülésen elhangzott felszólalását és más dokumentumokat. Katona Ádám élesen ostorozta a "román és magyar nyelvű hírközlést", amelyet szerinte az RMDSZ-en belüli hatalom birtokosai bevontak a hatalom megőrzésért, illetve a jogos kritika elhallgattatásáért vívott harcukba. Székelyföld militarizálásának alátámasztására Katona Ádám statisztikai kimutatást közölt: Székelyudvarhely és környékén a rendőrök száma az 1989 előtti 129-ről 1995-ig 290-re emelkedett, az utóbbiak közül csak 44 tud magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1998. október 30.

Emil Constantinescu elnök a hét elején tett finnországi látogatása során kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az l996. évi parlamenti és elnökválasztások után azért vonták be a kormányzásba, hogy ezzel pozitív jelzést adjanak Európának és a magyaroknak a romániai kisebbségi jogok biztosításáról. A Román Demokrata Konvenció és a Demokrata Párt a magyar politikai szövetség részvétele nélkül is rendelkezett a szükséges parlamenti többséggel. Az államfő kijelentéseire reagáltak az RMDSZ parlamenti képviselői. Kovács Csaba, a képviselőház titkára kijelentette, hogy az RMDSZ nélkül pedig a parasztpártiak, a demokraták és a liberálisok csak kevéssel haladták volna meg a parlamenti ötven százalékot. Ezért számos sarkalatos törvény nehezen született volna meg a törvényhozásban az RMDSZ 7,5 százalékos részvétele nélkül. Kovács Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele Románia külpolitikai sikerének számított s Nyugaton már "román modellről" beszéltek. Ám sajnos, ez a modell csak a madridi NATO-csúcsig működött. /Emil Constantinescu - RMDSZ. Rossz helyen szólt az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

1998. november 17.

A Kereszténydemokrata Internacionálé /ICD/ nov. 13-15-e között Madridban tanácskozott, az ülésen Alexandru Herlea európai integrációsügyi minisztert választották meg az ICD alelnökének. Az ülésen megjelent Emil Constantinescu elnök is. /Miniszterből alelnök. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

1997. október 15.

Az RMDSZ 1990 óta rengeteg fórumon kérte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását, minden kongresszusán elhangzott ez a követelés. Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor kijelentette: lesz Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron. Hazatérése után a repülőtéren már arról beszélt, hogy támogatja a külön román és magyar tagozat felállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül. Egy hónappal később Emil Constantinescu elnök még egyértelműbben zárta ki az oktatási intézmény szétválasztási lehetőségét. - A NATO madridi döntése után újraindult magyarellenes kampányban újra és újra előkerül a Bolyai Tudományegyetem ügye. A kormányfő, az oktatási miniszter az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozza. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusa ismét szerepeltette programjában a Bolyai Tudományegyetem megteremtésének követelését, tudósított Marosvásárhelyről Bánhidi Emese. /Népszava, okt. 15./

1997. december 14.

Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1997. december 14.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa és Egyeztető Tanácsa határozatot fogadott el a koalíciós együttműködésről, továbbá a következőket:- állásfoglalás az anyanyelvű oktatásról,- állásfoglalás az utóbbi időben tapasztalt egyes magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulások kérdésében,- állásfoglalás egyházainkat ért támadások és jogsérelmek ügyében,- határozat a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatásáról,- határozat a jogsérelmekkel kapcsolatos jelentés elkészítéséről. A határozatok és állásfoglalások összefoglalják, és területekre bontva meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek mellett a romániai magyarok képviselete lehetségesnek tartja a koalíciós együttműködés folytatását. A határozat felhívta a koalíciós pártokat, ezek képviselőit és a koalíciós kormányt a kormányprogram szellemének és betűjének, valamint az általuk vállalt kötelezettségeknek a betartására. Mint a közös határozat leszögezte, e román politikai erők csak így teszik lehetővé az RMDSZ számára a további koalíciós szerepvállalást. A határozat rámutat, hogy az elmúlt egy évben a román politikai erők a kisebbségi kérdések megoldását nem kezelték egyenértékű prioritásként a reform és az európai integráció olyan más feltételeivel, mint amilyen az ország gazdasági és szociális helyzetének javítása. Hatékony fellépésre van szükség - így a határozat - a Romániát és állampolgárait Európától elszigetelni akaró politikai erők ellen. A kisebbségek nyelvén történő oktatás területén csak a kormányprogram szellemének és betűjének, csak a koalíciós pártok és a kormány által vállalt kötelezettségek betartása esetén fogadható el a szövetség további koalíciós együttműködése. A testületek szolidaritást vállaltak a Székelyudvarhely lakosainak akaratát képviselő helyi önkormányzattal, hitet téve amellett, hogy a felmerült problémákat a jogállam eszközeivel és az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartásával kell rendezni. A közös határozat leszögezte, hogy egyforma fontosságot kell tulajdonítani minden olyan területnek, amelyet az Európai Unió integrációs bizottsága prioritásként jelölt meg Románia számára, nevezetesen a gazdasági, a közigazgatási reformnak, a szociális rendszer reformjának, illetve a nemzetiségi kérdések rendezésének. Az utóbbi időben tapasztalható magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokról megfogalmazott külön állásfoglalásban a két testület leszögezte: sajnálattal állapítjuk meg, hogy a madridi csúcs után a szélsőséges nacionalista politikai erők a román politikai élet központjába újból a korábbi hét évben tapasztalt - esetenként ennél is nagyobb intenzitású - magyarellenes politikát helyezték. A koalíciós partnerek vezetői felelős politikusokként nem ítélték el ezeket a megnyilvánulásokat, sőt, egyesek nyilatkozataikkal, állásfoglalásaikkal bátorították a kibontakozó demokratikus értékekre nézve káros, a kormányprogramban foglaltaknak ellentmondó, alkotmányellenes és törvénysértő megnyilvánulásokat, magyarellenes támadásokat. A magyar- és RMDSZ-ellenes hangulatkeltés nem véletlen - mutattak rá -, ezzel egyidőben stagnálnak a korrupció felszámolására hozott intézkedések, megtorpannak a gazdasági reformok, a koalíción belül felerősödnek a viták. Ez meggyőződésünk szerint egyértelműen arra a veszélyre figyelmeztet, hogy Romániában előretörhetnek az ország elszigetelődésében az instabilitás és a politikai káosz fenntartásában érdekelt politikai erők. Az oktatási rendszerről szóló állásfoglalás, amely utal a szenátusban történtekre - arra, hogy a kisebbségi tanügyi törvénytervezet követelményeinek nagy többségét tartalmazó kormányrendeletet ez a testület olyan formában szavazta meg, amely továbbra is súlyosan korlátozza az anyanyelven történő oktatás jogát -, rámutat, hogy ez az RMDSZ-t a kormányzati szerepvállalás felülvizsgálatára kényszeríti. A további magatartás tekintetében a két testület nem vitatja a román nyelv elsajátításának fontosságát, de leszögezi, hogy ezt pedagógiai és nem politikai szempontoknak kell megszabniuk. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden más tantárgy elsajátításában, beleértve Románia történelmét és földrajzát is, a legcélravezetőbb az anyanyelv használata. Megerősítjük azt - hangsúlyozzák -, hogy az identitás megőrzésében és fejlesztésében alapvető az anyanyelven folyó oktatás rendszerként való működtetése. Az alsó- és középfokú anyanyelvű oktatás értelmetlenné válik, ha nem épül rá felsőoktatás és hasonlóképpen a felsőoktatás sem működhet megfelelő minőségű alsófokú oktatási hálózat nélkül. Ugyancsak elképzelhetetlen oktatási hálózatunk az anyanyelven folyó szakoktatás biztosítása nélkül. Senki sem vitathatja el állampolgári jogunkat arra, hogy Kolozsvárt és az ország bármely városában egyetemet vagy más típusú felsőfokú intézményt működtessünk - szögezik le az RMDSZ-tanácskozás részvevői. A romániai magyar történelmi egyházakat ért támadások és jogsérelmek ügyében született állásfoglalás ezeknek a sérelmeknek orvoslását sürgős kormányzati feladatnak minősíti, sürgeti, hogy a legrövidebb időn belül terjesszék a parlament elé a vallásügyi államtitkárságon idén elkészített vallásügyi törvénytervezetet, amely intézkedik az egyházi autonómia tiszteletben tartásáról, az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti oktatáshoz való jogról és ennek állami költségvetésből történő finanszírozásáról. A két testület ugyanakkor javaslatot tesz a vallásügyi államtitkárság átszervezésére, mert - mint hangsúlyozza - a jelenlegi struktúra a kormányprogramnak ellentmondva, egyetlen egyház hegemóniájára irányuló törekvést képvisel, nem biztosítja a történelmi magyar egyházak hatékony képviseleti jogát, és a kormányzati szervek diszkriminatív intézkedéseket hoztak, csak az ortodox egyháznak biztosítottak milliárdos nagyságrendű külön költségvetési támogatást. Sürgős cáfolatot követel ez az állásfoglalás a vallásügyi államtitkárság részéről a Hargita és a Kovászna megyei románok helyzetéről közölt kijelentésekre, és megfogalmazza azt a kívánalmat, hogy a tájékoztatásban tényszerű anyagok jelenjenek meg a magyar történelmi egyházak jogos igényeiről. A vallásügyi államtitkárságtól elvárja az RMDSZ, hogy az egyházak támogatására fordított jövő évi költségvetésből tegye lehetővé, hogy az egyházak azonos feltételek között működhessenek. Az SZKT határozatban állt ki az 1996-ban elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása mellett és megbízta az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét a csúcstalálkozót előkészítő konkrét lépésekre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., határozatok szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 15., 1175. sz./

2002. január 10.

Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2002. május 11.

Udvarhelyi polgárok egy csoportja Nyírő József Egyesületet kíván létrehozni, melynek céljai közt szerepel az író hamvainak hazahozatala Madridból, Nyírő utolsó kívánsága szerint. A kezdeményező, dr. Pál Gyula nyugalmazott ügyész az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Szász Jenő polgármesterrel, tájékoztatta a város elöljáróját az egyesület célkitűzéseiről. Az egyesület munkáját támogatásáról biztosította Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, aki ígérete szerint megteremti majd a szükséges kapcsolatot a rokonokkal és a spanyol hatóságokkal a formaságok elintézése érdekében. /Hazahoznák Nyírő József hamvait. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2004. február 9.

Romániának lehetősége van arra, hogy 2005-ben elkezdje az uniós integrációval kapcsolatos dokumentumok ratifikációjának folyamatát, jelentette ki jan. 7-én Madridban Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke. Az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy Románia Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. – Elfogadhatatlan lenne felfüggeszteni Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, ahogyan azt egy európai liberális képviselő javasolta – jelezte az Európai Parlament szocialista csoportja. Emma Nicholson liberális parlamenti képviselő, az Európai Parlament Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. / Kovács László: Románia 2005-ben megkezdheti a ratifikációt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

2004. március 15.

A madridi merényletben elhunyt román áldozatok száma nyolcra emelkedett. Emiatt a román kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította március 14-ét. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette, hogy márc. 15-én az Európai Unió tagállamaival egy időben három percig tartó néma főhajtással adóznak a madridi áldozatoknak. /Néma menet Bukarestben a madridi áldozatokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

2004. március 16.

A madridi terrormerényletnek két erdélyi magyar áldozata is van. Mindketten marosludasiak: Zsigovszki Csaba és Budai István. Mindkettőjük neve ott volt az eltűntek listáján. Madridban több mint kétszázan haltak meg, s a sebesültek száma meghaladja az 1400-at. /Magos Károly, Spanyolország: Gyászoljuk az áldozatokat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2004. március 18.

Tizennégyre emelkedett a madridi terrorista merényletsorozat román áldozatainak száma, miután az eltűnt román állampolgárok közül újabb hármat azonosítottak az összeégett, szétroncsolt áldozatok között. Márc. 17-én még 17 sebesült román állampolgárt madridi kórházakban ápoltak, további hármat pedig az eltűntek között tartottak nyilván. /Tizennégy román halottja van a madridi merényleteknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2004. március 19.

Eddig tizenhat romániai áldozata, köztük két erdélyi magyar van a március 11-i madridi terrorcselekmény-sorozatnak. Alapos ellenőrzésnek vetik alá azokat a személyeket, akik azt állítják, hogy a madridi halálvonaton voltak, és most a román állam által az áldozatok számára felajánlott segítségért folyamodnak – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter. /Tizenhatra emelkedett a madridi román áldozatok száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2004. március 23.

Valószínűleg hat romániai magyar áldozata is van a madridi robbantásnak. /(pr): Madridi robbantások: Erdélyi magyar áldozatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

2004. július 23.

Nyírő József 1950-ben költözött Madridba, miután öt évig Németországban élt menekültként. Vaszary János, a Madridban élt magyar újságíró, rendező és forgatókönyvíró Tubák csodálatos élete című, 1958-ban megjelent regényében Nyírő Józsefet jelenítette meg. „Itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt" – írta a halálos kórral küzdő, nagybeteg Nyírő. Nyírő József Székelyzsomboron született 1889. júl. 18-án, 115 évvel ezelőtt. Székelyzsombor lakosságának száma ma valamivel kevesebb, mint hatszáz, többségben magyarok. Júl. 18-án megemlékeztek a falu nagy szülöttjéről, leleplezték Nyírő József mellszobrát és az író szülőházára, a valamikori iskola és kántortanítói lak épületére márvány emléktáblát helyeztek. A szervezőbizottságból Fülöp Károly tanító Brassóban lakik, ő a Pro Sombor Egyesület elnöke; Kunos Lajos evangélikus lelkész pedig a Pro Sombor Egyesület titkára. Nyírő mellszobrát Bunaventura Serban, Bákóban élő szobrász készítette el, aki egész alakos Szent István-szobrot készített Ásotthalomnak, továbbá Négyfaluban szintén az ő munkáját, a Petőfi-mellszobrot leplezték le idén március 15-én. A Nyírő-szobrot Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel. Beszédet mondtak az egyházak képviselői, a Pro Sombor Egyesület nevében Fülöp Károly egyesületi elnök, valamint a Magyar Írószövetség nevében Pomogáts Béla. Az emléktábla szövege: Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16. Ebben a házban született Nyírő József. A ház egyelőre üres. Fel kell kutatni az emlékeket, könyveket. Gyulafehérváron, a katolikus teológiai könyvtárban fellelhetők Nyírő első irodalmi próbálkozásai, amelyek még a szemináriumi időkben születtek. „Avégett vagyunk a földön – írja Nyírő Az én népem című regényének mottójában –, hogy egymást megismerjük, szeressük és ezáltal boldoguljunk." /Kozma Mária: „Soha még szegénységet gazdagabbnak...". = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

2005. október 21.

Tóth Károly Antal 1942-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsvári egyetemi tanulmányainak elvégzése után Nagyvárad különböző iskoláiban tanított, elsősorban biológiát és kémiát. Csaknem tíz éven át részt vett a minden héten összeülő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetésében, munkájának szervezésében. Egyik szerkesztője volt az 1982-ben megjelenő, Ellenpontok című nagyváradi földalatti folyóiratnak. Az ebben közölt írásai közül a szamizdat szerkesztőségének Programjavaslata a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében (ennek végleges változatába beépítette társai javaslatait is), valamint a Memorandum a közismertebb. Közvetítők révén mindkét dokumentum eljutott a Helsinki értekezlet madridi utókonferenciájának résztvevőihez. A román állambiztonsági szerveknek az Ellenpontok szerkesztőivel szembeni akciói után családjával áttelepedett Magyarországra. Mivel a szocialista magyar állam némi segítség helyett inkább lehetetlenné igyekezett tenni az életüket, néhány év múlva elhagyták az országot. Egy kanadai kitérő után végül Svédországban telepedtek le. T. K. A. menetközben volt levéltári „tudományos munkatárs”, nyomdai betanított munkás, egyetemista és környezetvédelmi tanácsadó. Jelenleg betegnyugdíjas. Négy gyermeke van, és egy unokája. Írásai a hatvanas évek második fele óta jelennek meg a legkülönbözőbb lapokban. A Hova-tovább? című gyűjteményes kötetét 1994-ben nyomták Szombathelyen, az Ellenpontok általa sajtó alá rendezett dokumentumait pedig Csíkszeredában adták ki 2000-ben. Mindenekelőtt kisebbségi és nemzeti kérdésekkel foglalkozik, de vallásos esszéi is vannak. Több mint 20 év eltelt az Ellenpontokban megfogalmazott Memorandum óta. Borbély Zsolt Attila kérdésére elmondta, a követelésekből egyetlenegy sem valósult meg. A megfogalmazott igények közül igazi – bár itt is inkább részleges – sikert csak a magyar feliratok ügyében sikerült elérni. A követeléseket illetően: nem alakult egyetlen magyar állami egyetem sem; Erdély elrománosítása, a regátiak támogatott áttelepedése tovább folyik; folyamatosan és tudatosan rombolják a történelmi és kulturális múlthoz kapcsolódó környezetet, hagyják pusztulni a magyar műemlékeket; a magyarok többségének érvényesülési lehetőségei ma is kisebbek, mint a románoké. A csángók helyzete a jelentős erőfeszítések ellenére sem sokat változott. A Programjavaslat autonómiát követelt: az egész Székelyföldre kiterjedő területit, továbbá kulturálist. Szerinte most a legfontosabb lenn egy olyan többszintes magyar ifjúsági szervezet megléte, amelynek fő célkitűzése a gerinces emberi tartás, a méltósággal teli öntudat kialakítása, erősítése lenne. Egy ilyen szervezet irányítója csak az egyházak által létrehozott valamilyen ökumenikus társaság lehetne. Alapvető nemzetpolitikai igény, hogy az erdélyi magyar közösség maga intézhesse életének ügyeit. Ezt az autonómia különböző formái biztosíthatják. A legfontosabb nemzetpolitikai imperatívuszok közé tartozik az is, hogy a magyar nemzet tagjainak összetartozása méltó jogi-intézményi formát öltsön végre: a világ bármely országában, így a Romániában élő minden magyar is megkaphassa a magyar állampolgárságot, ha kéri. Az RMDSZ szocialista-szociáldemokrata politikát folytat. Ezek a pártok a legéletképesebbek: mindig arra fordulnak, amerre a nagyvilág szelei fújnak. Amíg az RMDSZ vezetése a jelenlegi elit kezében van, addig e szervezettől épp a legfontosabb célokért való küzdelmet hiába várja az erdélyi magyarság. /Borbély Zsolt Attila: „Erdély elrománosítása, a regátiak áttelepedése tovább folyik”.= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998